Veszélyes hulladékok szállítása

A veszélyes hulladék mindenfajta kezelése engedélyköteles tevékenység. Ez alól a képződés helyén történő, a termelő által végzett gyűjtés és előkezelés képez kivételt, valamint a begyűjtéshez kapcsolódó hulladékszállítás néhány speciális esete.

A Multszint Kft. vállalja bármilyen típusú veszélyes hulladék elszállítását. Különös gondot fordítunk arra, hogy minden, a vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelességünknek maradéktalanul megfeleljünk.

GPS-szel felszerelt járműveink és diszpécserközpontunk által veszélyes hulladék szállítmányaink folyamatos nyomonkövetése biztosított.

Kérje ajánlatunkat!

Mitől veszélyes a veszélyes hulladék?

A veszélyes hulladékot eredményező vagy veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységnél betartandó alapvető követelmény, hogy törekedni kell a hulladék képződésének és veszélyességének megelőzésére és csökkentésére, illetve minél nagyobb arányú hasznosítására, biztosítani kell a hulladék sorsának nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét, és meg kell akadályozni a környezet szennyezését, illetve az egészség károsítását.

A magyar veszélyes hulladék szabályozás korábban csak az előkezelő, hasznosító és ártalmatlanító tevékenységeket tekintette kezelésnek. A hulladékgazdálkodási törvény bevezette az EU-szabályozásnak megfelelő, szélesebb értelemben használt kezelés fogalmát, amely a hulladék fizikai vagy kémiai tulajdonságainak tényleges változását eredményező kezelési lépéseken túl a hulladék gyűjtését, tárolását és szállítását is magában foglalja. E szélesebb értelemben is a veszélyes hulladék termelőjének, majd mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának alapvető kötelezettsége, hogy a veszélyes hulladékot úgy kezelje, hogy azzal megakadályozza a környezet, illetőleg elemei szennyezését és károsodását, ennek megfelelően gondoskodjon a hulladék környezetkímélő kezeléséről és végső soron ártalmatlanításáról. Az ártalmatlanítási kötelezettségnek - a környezetvédelmi hatóság engedélyének megfelelően - eleget tehet saját maga, vagy teljesítheti azt a hulladéknak az annak ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező szolgáltatónak –(kezelőnek) történő átadásával.

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályait a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a külön jogszabályokban megállapított részletes rendelkezésekre figyelemmel tartalmazza. A kezelés követelményei között elsősorban a veszélyes hulladékokra általános érvényű feltételek, korlátozások és tilalmak találhatók. Ezek közül a korábbinál részletesebben került szabályozásra a keverés kérdése, hiszen ez nem egy alkalommal csak a veszélyesség látszatának hígítással történő kezelése volt. Ennek elkerülése érdekében a hulladékgazdálkodási törvény is kimondja, hogy tilos a veszélyes hulladékot más hulladékkal vagy anyaggal összekeverni, illetőleg ehhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A rendelet a hatósági engedélyezéshez állít feltételeket, illetve határozza meg, hogy mely esetekben lehet indokolt a keverési engedély megadása.

Hulladékgazdálkodással, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása. A jogszabály tartalmazza többek között az egyes környezeti elemek védelmére vonatkozó szabályokat, az Országgyűlés, a Kormány, a környezetvédelemért felelős miniszter környezetvédelmi tevékenységeit, továbbá a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, a környezetvédelem gazdasági alapjaira (környezetterhelési díjak, igénybevételi járulékok, termékdíjak, betétdíjak) vonatkozó általános előírásokat, az előzetes és a részletes környezeti tanulmány, a környezetvédelmi felülvizsgálat tartalmi követelményeit.

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról A törvény célja az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel.

98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

A hulladék termelőjének, birtokosának és kezelőjének - a szállító kivételével - telephelyenként naprakész nyilvántartást kell vezetnie a tevékenysége során képződő, vagy egyéb módon birtokába jutott, valamint a mástól átvett és az általa kezelt, illetve másnak átadott hulladék mennyiségéről és fajtánkénti összetételéről. Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett hulladékok összes mennyisége meghaladja a veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy a nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot. Az adatszolgáltatását e rendelet mellékletei szerint kell teljesíteni.

Speciális hulladékfajták kezelése

5/2001. (II.23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól

1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok kezeléséről

4/2001. (II. 23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól

94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól

2/2002. (VII. 9.) KvvM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól

71/2003. (VI. 27.) FvM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól

103/2003. (IX. 11.) FvM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről

23/2003. (XII. 29.) KvvM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

45/2004. (VII. 26.) BM-KvvM együttes rendelete az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről

15/2004. (X. 8.) KvvM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól

20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről

21/2008. (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről

Veszélyes áruk nemzetközi szállítása (ADR) 

2009. évi LVIII. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) és Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről

Veszélyes hulladékok: 16/2001(VII.18.) KÖM rendelet a hulladékok jegyzékéről

Veszélyes hulladékok az 1. számú  melléklet A) pontjában külön megjelölt és B) pontjában szereplő  hulladékok.

A listák alapján nem azonosítható, illetve az 1. számú melléklet A) pontjában nem jelölt hulladékok esetében a hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha a Hgt. 2. számú melléklete szerinti veszélyességi jellemzők valamelyikével és a H3-H8, H10 és H11 tulajdonságok tekintetében az alábbi egy vagy több jellemzővel rendelkezik:

a) zárttéri lobbanáspont <55 °C,

b) ((Megállapította: 10/2002. (III. 26.) KöM r. 1. § (1).)) egy vagy több, nagyon mérgezőnek besorolt ((Az R mondatok értelmezését a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/200. (XII. 27.) EüM r. tartalmazza. A veszélyes anyagok minősítésére vonatkozó információk az ETTSZ-től szerezhetők be a kámiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben fogalaltak szerint.)) anyag összkoncentrációja ((Tömegszázalékban, gázok esetén térfogatszázalékban kifejezve.)) (R 26-tal, R 27-tel, R 28-cal jellemezve) >0,1%,

c) ((Megállapította: 10/2002. (III. 26.) KöM r. 1. § (2).)) egy vagy több, mérgezőnek besorolt anyag összkoncentrációja (R 23-mal, R 24-gyel, R 25-tel jellemezve) >3%,

d) ((Megállapította: 10/2002. (III. 26.) KöM r. 1. § (3).)) egy vagy több, ártalmasnak besorolt anyag összkoncentrációja (R 20-szal, R 21-gyel, R 22-vel jellemezve) >25%,

e) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 35-tel jellemezve) összkoncentrációja >1%,

f) egy vagy több, maró hatásúnak besorolt anyag (R 34-gyel jellemezve) összkoncentrációja >5%,

g) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 41-gyel jellemezve) összkoncentrációja >10%,

h) egy vagy több, irritálónak besorolt anyag (R 36-tal, R 37-tel és R 38-cal jellemezve) összkoncentrációja >20%,

i) legalább egy 1. vagy 2. osztályú  rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >0,1%,

j) legalább egy 3. osztályú rákkeltőnek tartott anyag koncentrációja >1%,

k) legalább egy 1. vagy 2. osztályú  reprodukciós toxicitású anyag (R 60-nal és R 61-gyel jellemezve) koncentrációja >0,5%,

l) legalább egy 3. osztályú  reprodukciós toxicitású anyag (R 62-vel és R 63-mal jellemezve) koncentrációja >5%,

m) legalább egy 1. vagy 2. osztályú  mutagén anyag (R 46-tal jellemezve) koncentrációja >0,1%,

n) legalább egy 3. osztályú  mutagén anyag (R 40-nel jellemezve) koncentrációja >1%.

(4) A (3) bekezdés szerinti R mondatok értelmezését a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló külön jogszabály ((Lásd: 44/2000. (XII. 27. EüM r.)) tartalmazza.

(5) A (3) bekezdés nem alkalmazható  fémötvözet hulladékokra, ha azok nincsenek szennyezve felületükhöz tapadt veszélyes anyagokkal.

(6) Hulladék csak a keletkezési tevékenység szerinti főcsoportba és ezen belül a megfelelő alcsoportba sorolható be a 2. számú mellékletben foglaltak szerint.

Gazdálkodók hulladékkal kapcsolatos kötelezettségei

FELADÓ KÖTELEZETTSÉGEI:

• Meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva, és az ADR szerint szállítható.
• El kell látnia a szállítót információval és adatokkal, illetve szükség esetén fuvar- és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, írásbeli utasítások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.).
• Csak olyan csomagoló eszközöket, konténereket, IBC-ket és tartányokat (tartály járműveket, tank konténereket) szabad használni, amelyek ADR jóváhagyással rendelkeznek és az adott anyag szállítására alkalmasak, illetve el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel.
• Be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat.

A SZÁLLÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI:

• Meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható.
• Meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállító egységen vannak (SZ-kísérő okmány, írásbeli utasítások stb.).
• Szemrevételezéssel, meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak.
• Meg kell győződnie arról, hogy a tartány jármű, vagy tank-konténer, vagy csomagoló eszköz (pld. IBC) vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le.
• Ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve.
• Meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcákat és jelöléseket elhelyezték, küldeménydarabokon a jelöléseket (Sz-lap szám, bárcák, helyes szállítási megnevezés, feladó neve, EWC kód, feladási dátum) feltüntették.
• Meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az előírt okmányok (pld. írásbeli utasítás), ill. az előírt eszközök a járművön vannak-e.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK, AMELYEKET A FUVAR OKMÁNYNAK TARTALMAZNIA KELL

• UN szám
• helyes szállítási megnevezés, szükség esetén a műszaki, kémiai, vagy biológiai megnevezéssel kiegészítve,
• áruosztály
• ahol van, az anyagra vonatkozó csomagolási csoport
• ADR rövidítés
• küldeménydarabok száma, fajtája
• feladó neve, címe
• címzett neve, címe

A HULLADÉKRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK:

• Amennyiben veszélyes árut tartalmazó hulladékot szállítanak, az UN szám és a helyes szállítási megnevezés elé kell írni a "HULLADÉK" szót. Pl.: "HULLADÉK 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG M.N.N. 9,II,M7 ADR".
• A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások (ADR 7.5 fejezet)
• A be- és kirakás helyére érkezéskor a járművezetőnek be kell tartania az előírt rendelkezéseket, valamint a járműnek is meg kell felelnie ezeknek (különösen a ki- és berakáshoz használatos járműberendezések biztonságára, tisztaságára és kielégítő üzemelésére vonatkozóan).
• A berakás nem hajtható végre, ha az okmányok vizsgálata, illetve a jármű és berendezései szemrevételezése azt mutatja, hogy a jármű, vagy a jármű vezetője nem felel meg az előírásoknak.
• Az ADR különleges előírásai szerint bizonyos veszélyes áruk csak "teljes rakományként" szállíthatók. Ilyen esetben az illetékes hatóság előírhatja, hogy az ilyen szállításhoz használt járművet, vagy nagy konténert csak egyetlen helyen rakják meg és egyetlen helyen rakják ki. veszélyes árunkénti összes mennyiség

ÖSSZERAKÁSI TILALOM:

A különböző veszélyességi bárcákkal ellátott küldeménydarabok csak akkor rakhatók ugyanabba a járműbe, vagy konténerbe, ha az összerakás a rajtuk lévő veszélyességi bárcák alapján megengedett.

GAZDÁLKODÓK HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI:

A 164/2003. Kormányrendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről a gazdálkodó szervezeteknek feladatokat ír elő.

Gazdálkodónak kell tekinteni a:

• cégbírósági bejegyzés alapján nyilvántartott vállalkozásokat,
• a KSH törzsszámmal rendelkező vállalkozásokat és vállalkozókat.

Az előbbiek értelmében nem tekinthető gazdálkodónak

• a gazdálkodói tevékenységet nem folytató magánszemély,
• az őstermelő.

A nem gazdálkodóknak nincsen sem adatszolgáltatási, sem nyilvántartási kötelezettsége.

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében hulladéktermelő az, akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik, vagy tevékenysége közben a hulladék jellege és összetétele megváltozik. A hulladékgazdálkodási törvény a hulladék birtokosokra ugyanolyan kötelezettségeket ró, mint a hulladék termelőkre, így hulladéktermelőnek kell tekinteni mindazokat, akik hulladékot termelnek, vagy birtokolnak.

A hulladéktermelőknek nyilvántartási kötelezettségei vannak, amennyiben van olyan hulladékuk, melyet nem a helyi szerződéses közszolgáltatónak adtak át; vagy az egyes telephelyeken keletkező és birtokolt hulladékok mennyisége meghaladja:

• veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot,
• nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot
• nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot.

A nem közszolgáltatónak átadott hulladékokról nyilvántartást kell vezetni.

A hulladéktermelőknek rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségei vannak a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség irányába, amennyiben

• a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt, és van olyan hulladékuk, melyet nem a helyi szerződéses közszolgáltatónak adtak át
• az egyes telephelyeken keletkező és birtokolt hulladékok mennyisége meghaladja
  • veszélyes hulladék esetében a 200 kg-ot,
  • nem veszélyes hulladék esetében a 2000 kg-ot
  • nem veszélyes építési és bontási hulladék esetében az 5000 kg-ot

Amennyiben a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 10 főt, minden telephelyről rendszeres adatszolgáltatást kell benyújtani (abban az esetben is, ha van olyan telephely, ahol nem keletkezik olyan hulladék, amelyet nem közszolgáltatónak adnak át);

Amennyiben a foglalkoztatottak létszáma nem haladja meg a 10 főt, csak arról a telephelyről kell adatszolgáltatást benyújtani, ahol a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja a fent felsorolt határértékeket.

Kérje ajánlatunkat veszélyes hulladékok szállításával kapcsolatban!